Ellentmondásos világban élünk: míg a Föld bizonyos részein éheznek az emberek, addig a nyugati országokban elképesztő méreteket ölt az élelmiszerpazarlás. Túl sok terméket vásárolunk meg, sokkal többet főzünk, mint amire szükségünk van, és arra sem figyelünk oda, hogy mikor jár le az élelmiszerek szavatossági ideje.

Ennek természetesen az az eredménye, hogy a fölösleget ki kell dobni, akár azért, mert nem fogyott el, vagy, mert megromlott a hűtőszekrényben.

Döbbenetes léptékű az élelmiszerpazarlás

Egy nemrégiben készült, az Európai Unió országait magában foglaló kutatás döbbenetes eredményt hozott. Az derült ki belőle, hogy több mint 88 millió tonna – fejenként 173 kilogramm – ételhulladékot „termelünk”, ami több szempontból is problematikus.

Először is az a gond, hogy ezeknek a termékeknek az előállításához az élelmiszeripar fölöslegesen használ fel energiát és vizet, azaz teljesen értelmetlenül terheli meg a környezetet. De van egy másik hozadéka is annak, hogy ontjuk magunkból a hulladékot, ami nem más, mint a szemét megsemmisítése és ártalmatlanítása, amivel 170 millió tonna szén-dioxidot bocsátunk a levegőbe.

Magyarország sem fogja vissza magát

Ha az ételek pazarlásáról van szó, akkor elmondhatjuk, hogy abból hazánk is kiveszi a részét. Országos szinten nagyjából 1,8 millió tonna az az élelmiszermennyiség, amit kidobunk.

Az okok a már felsoroltak: nem figyelünk a lejárati időre, fölöslegesen veszünk meg dolgokat, és mindig több ételt készítünk, mint ami elfogy. Biztosan mindenkinek ismerős a látvány, amikor kinyitja a hűtőt, és legalább két-háromféle maradékot talál benne. Ezeknek a sorsa általában ugyanaz: mennek a kukába.

De hogy jön ide az okosotthon?

Mielőtt erre a kérdésre választ adnánk, érdemes még egy, szinte hihetetlen adatra kitérni. A kutatás azt is kiderítette, hogy a megkérdezettek 53%-a nincs tisztában vele, hogy mit jelent a „minőségét megőrzi” jelölés, 60%-uk pedig nem tudja, hogy a „felhasználható” felirat mit takar.

Ezek után nem is csoda, hogy sokan úgy vesznek meg élelmiszereket, hogy azokat később ki kell dobniuk, hiszen ha alapvető fogalmak ismeretlenek a számukra, akkor nem is várható más.

És most vissza az okosotthonokhoz, illetve azokon belül is az okoshűtőkhöz. Azért éppen hozzájuk, mert ezek a berendezések sokat segíthetnek nekünk abban, hogy az élelmiszereket még azelőtt elfogyasszuk, hogy azok megromlanának.

Imádjuk az okoshűtőket!

Szinte nem múlik el úgy elektronikai tematikájú kiállítás, hogy a nagy gyártók ne mutatnának be egy-egy okoshűtőt. Mi pedig imádjuk őket! A funkciókat, amiket tudnak, a dizájnjukat, egyszóval az egész koncepciót.

Ha visszatérünk az élelmiszerpazarlás problémájára, akkor érdemes kiemelni, hogy az okos frizsiderek képesek a termékek lejárati idejének figyelésére, és szólnak, ha már el kell fogyasztani az adott árucikket. Márpedig ezzel csökkenthető a szemét mennyisége, vagyis összességében egy igen hasznos funkcióról van szó.

A gond csak az, hogy ezek a hűtőszekrények igencsak drágák, és a legtöbben nem engedhetünk meg magunknak egy ekkora beruházást. De van jó hír is: nem is kell, mert egy megfizethető árú okos hűtőkamera ugyanerre képes.

Az okos hűtőkamera segít a kidobott élelmiszer csökkentésében

Az okos kamerával és a hozzá tartozó applikációval folyamatosan bekukkanthatunk a hűtőbe, akár vásárlás közben is, így nem veszünk meg feleslegesen dolgokat, és kevesebb élelmiszert kell majd kidobnunk.

A kamera ezenkívül arra is képes, hogy figyelje a minőségmegőrzés dátumát, de azt is nézi, hogy mi van már bent régóta a frizsiderben, és recepteket is javasol, amikhez az adott termék felhasználható. Emellett figyelmeztet minket, ha valami kifogyóban van, így mindig lesz otthon a kedvenc élelmiszerünkből.

Bár ezek a funkciók apróságoknak tűnhetnek, de nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy sokkal tudatosabban vásároljunk, hogy jobban odafigyeljünk rá, miből mennyit szerzünk be, és ahhoz is, hogy együnk meg mindent időben. Azaz, ha úgy vesszük, az okos hűtőkamerák remek eszközei lehetnek az élelmiszerpazarlás csökkentésnek, és a környezetünk megóvásának.