Ma már nincs valamirevaló számítástechnikai cég, ami ne állt volna elő a saját házi robotjával. Hogy mi ez a megszállottság a robotok iránt, arra számtalan magyarázat létezhet. A gyerekkori olvasmányélmények, vagy némi nosztalgia az olyan ikonikus filmbeli mesterséges intelligenciák iránt, mint R2-D2, vagy éppen WALL-E, amik nem kevés emberi vonással rendelkeznek.

Persze, ha racionálisan nézzük a dolgot – ami nem mindig egyszerű –, könnyen belátható, hogy a valóságban semmi szükségünk ezekre a robotokra, hiszen egy szimpla „doboz” is képes ellátni azokat a feladatokat, amiket egy robot, de mégis szeret az ember „arcot” adni a találmányainak.

Kis Hal a nagy Kínából

Kínát a mai napig sokan alábecsülik, amikor a technológiai újításokról van szó. Megszoktuk, hogy hosszú időn keresztül nem csináltak mást, csak ellopták – jó, nevezzük ellesésnek! – mások fejlesztéseit, kicsit átalakították, és tádááá, máris elkészült a saját termékük.

Ezt az imidzset lassan ideje elfelejteni, bár nehéz lesz az ázsiai ország előéletét figyelembe véve. Tény viszont, hogy a régebben gagyinak számító kínai telefonok mára már simán felveszik a versenyt sok nagy gyártó okos eszközeivel, és olyan meglepő fejlesztésekkel is előállnak, mint a Baidu a Xiaoyu Zaijia-val (Little Fish, azaz Kis Hal), a számtalan funkciót ellátni képes robottal.

Xiaoyu Zaijia hangvezérléssel irányítható, és számtalan parancsot képes felismerni, igaz, egyelőre még csak kínaiul. Azért nem kell rögtön egy nyelviskolába rohanni, mert az angolt „értő” robotokból is akad szép számmal, amikről később még lesz szó.

Szóval, a Kis Hal egy családi robot, amit egy viszonylag nagy kijelzővel láttak el, egy kamerát is kapott, és a robotika bizonyos elemei is felfedezhetőek benne. Miután az ember felébreszti a robotot, és az felismeri az arcát, máris adhatunk neki parancsot. Az arcfelismerés gyakorlatilag az autorizálás, hogy illetéktelenek ne irányíthassák a robotot.

Ha megtörtént az azonosítás, indíthatunk róla videohívást, rendelhetünk ételt, de akár a nagy bevásárlást is elintézhetjük, a gyerekek esetén pedig oktatási célokra is használható a Kis Hal. További érdekes funkció, hogy távolról, egy okostelefonról felhívható a robot, és bekapcsolható a kamerája, így bármikor meg lehet nézni, mi történik otthon.

Mint ahogy írtuk is, ezek közül a funkciók közül egyik sem olyan, amire más eszköz ne lenne képes – a lakás távoli monitorozása az iNELS rendszerével is megoldható –, videohívásra az okostelefon is képes, és a bevásárlást is elintézhetjük róla, mégis, a fejlesztők szinte megszállottan készítik a saját robotjukat, mert senki nem szeretne lemaradni a versenyben.

Kérdezd meg a robotot!

Nincs annál frusztrálóbb, mint amikor sürgősen információra lenne szükségünk, de a közelben nem találunk senkit, aki válaszolna a kérdéseinkre. Itt nem azokra az infókra gondolunk, amiket az interneten is megtalálhatunk, mondjuk, hogy mikor és hol született Kempelen Farkas, hanem olyan specifikus tudásra, amihez helyismeret kell.

Az LG terve szerint a jövőben az ő robotjaik cirkálnának a repülőterek, szállodák stb. területén, ahol az utasok és vendégek minden kérdésére válaszolnak majd.

Az LG Hub két méretben készülne: egy kisebb modell a háztartásokba, egy nagyobb pedig a már említett helyekre. Az otthoni robot funkciói nagy részben megegyeznek a többi robotéval, de olyan feladatokra is képes, mint az okos sütő előmelegítése, vagy a robotporszívó és a fűnyíró bekapcsolása.

És még egy érdekesség: az LG Hub az animált arcának köszönhetően az eddigi robotokhoz viszonyítva jóval több személyiséggel bír, és képes mindig arra nézni, akivel beszél.

Ki tudja, talán tényleg nincs már messze az idő, amikor nem kell információs pultot keresnünk, és elég lesz csak a robotot megkérdezni, ha segítség kell.

Leka segít

Gyerekeknek már eddig is több robot készült, legalábbis koncepció szintjén, a Leka azonban más. Ez a francia startup cég által megálmodott kütyü kifejezetten terápiás céllal jött létre: autista, és más fejlődési rendellenességben szenvedő gyerkőcöknek segít abban, hogy jobban tudjanak kommunikálni egymással.

A Leka tulajdonképpen egy közvetítő, és azt a nehézséget igyekszik legyőzni, amit ezek a gyerekek élnek át a szocializáció során, vagyis egy tényleg hasznos kütyüről van szó, nem pedig valami együgyű kis szerkezetről. Remélhetőleg meg is valósul, és fogadókészség is lesz majd rá a szülők és a gondozók részéről.

Nos, talán nem lesz minden háztartásban robot, legalábbis nem belátható időn belül, de azért izgalmas eljátszani a gondolattal, hogy egyszer az okosotthonok tartozékai lesznek.